2023. Infokom 2022 különszám
LXXVIII. évfolyam Infokom 2022 különszám

TELJES SZÁM  (14,2 MB)

 

Címlap 

Tartalomjegyzék 

TELJES SZÁM  

 

 

 

Szabó Csaba Attila
Előszó 
 

      

Jursonovics Tamás
Médiaszolgáltatás és CDN egy távközlési szolgáltató szemszögéből 
Az over-the-top streaming platformok terjedése új technológiai lehetôségeket teremt az internetszolgáltatók számára TV-rendszereik újragondolásához. A multicast MPEG-TS-alapú mûsorszórás lassan háttérbe szorul az adaptív streaming egyre jelentôsebb elônyei, az egységes kliensfejlesztés, a célzott reklámok, a WLAN-támogatás mellett, ami azonban határozott kihívást támaszt a felhasználószámmal arányosan növekvő sávszélességigény által. A Telekom által épített CDN bemutatása ezen kihívásokra kínál egy hatékony megoldást nyílt forráskódú szoftverek, konténertechnológia és teljes automatizáció formájában, mely egy extrém skálázható, hibatűrő, költséghatékony és flexibilis CDN-rendszert eredményez.

Ulelay Emília
6 GHz: Wi-Fi vagy MFCN? Szabályozói elképzelések a 6 GHz-es frekvenciasáv felsô részének hasznosítására 
A 6 GHz-es frekvenciasáv használatának lehetôségéért verseny indult, több rádiószolgálat, technológia is számít, pályázik rá. Különösen a felső sávrész (6425–7125 MHz) jövője kérdéses. A frekvenciasáv alsó felében (5945–6425 MHz) vezeték nélküli hozzáférési rendszerek – többek között rádiós helyi hálózatok (WAS/RLAN-ok) – megvalósítására nyílt lehetôség a közelmúltban, de a felsô sávrész sorsa bizonytalan. Egyben talán biztosak lehetünk; a jövő mobilkészüléke, melyet pár év múlva kezünkbe vehetünk, a 6 GHz-es frekvenciasávot is elérhetôvé teszi így vagy úgy

Kollár Péter
Mikor válhat idôszerûvé a 2G-mobilszolgáltatás kivezetése Magyarországon?  
A mobiltechnológiák természetes evolúciója, hogy a nagyobb sávszélességet és funkcionalitást kínáló újabb generációk elôbbutóbb kiszorítják a korábbiakat. Magyarországon 2022 végére egy szolgáltató már teljesen, kettô pedig részlegesen kivezette a 3G-szolgáltatást. Ebben nagy szerepet játszottak a 3G lekapcsolását támogató NetreFel program kommunikációs, koordinációs és támogatási eszközei. A program tapasztalatai a 2G-lekapcsolás koncepcionális elôkészítésében és a kivezetés gyorsításában egyaránt komoly segítséget jelenthetnek. A hazai adottságok és a nemzetközi tapasztalatok alapján az látszik, hogy a 2G kivezetésére Magyarországon 2025–2030 között kerülhet sor, ha a 2G M2M felhasználásának migrációját sikerül megoldani.

Földes Gábor
Az önálló, „igazi” 5G-mobilhálózatok pénzügyi mozgatórugói 
Az 5G-hálózatok teljesítménye a 2019 óta jellemzôen 4G-hálózatokra épülô, nem önálló 5G-hálózatoknál elmaradt a várakozásoktól, amelyek nagy kapacitású, nagy megbízhatóságú, valamint kis késleltetésû és sok eszközt kiszolgáló hálózatokra vonatkoztak. 2022-re ugyanakkor megérett a keresleti és technológiai kínálati oldal is arra, hogy az önálló 5G-hálózatokra végre megtérülô üzleti tervek születhessenek. A kutatási kérdés arra irányul, hogy melyek a technológiai-gazdasági mozgatórugói az önálló 5G-hálózatok kiépülésének és milyen üzleti tervek mutathatnak pozitív megtérülést. A várt kutatási eredmények szerint elsôsorban az üzleti ügyfelek keresleti igénye specializálódik, amelyek a 4G-alapú, nem önálló 5G-hálózatok standard megoldásaival nem elégíthetôk ki. Az önálló 5G-hálózat a specializált teljesítményû hálózatszeletek kialakításával tudja biztosítani az üzleti ügyféligények kielégítését, majd ezen logika mentén lakossági igények kielégítése is megtörténhet. Az üzleti terv megtérülését az internetkapcsolat biztosítását meghaladó 5G-adatmonetizáció, az önálló 5G-hálózatokkal elérhetô hálózatszeletelésre épülô egyedi árazás, valamint a költséghatékonyság biztosíthatja.

Kocsis Imre
Digitális identitáskezelés átalakulóban: önrendelkezésű identitások 
A folyamatosan növekvő összekötöttséggel és digitalizációval az online és digitális azonosítás klasszikus modelljei jó ideje egyre nehézkesebben alkalmazhatóak. A változást az önrendelkezésû identitások (Self-Sovereign Identity) jelenleg folyamatban lévô szabványosítása és bevezetése hozza el. A cikk áttekinti az SSI filozófiáját és legfôbb támogató W3C-szabványait az elosztott identitásokra és az ellenôrizhetô tanúsítványokra. A cikk fontos használati eseteken keresztül demonstrálja az SSI alapvető működési modelljét, és bemutatja a legfontosabb, már ma is mûködô támogatóhálózatokat, ezek között a European Blockchain Service Initiative-t is, továbbá a megjelenőben lévő ipari használati esetek is röviden áttekintésre kerülnek.

Farkas Károly
Mesterséges intelligencián alapuló eljárások alkalmazása infokommunikációs hálózatokban 
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése szinte minden területre hatást gyakorol, így ez alól az infokommunikációs hálózatok sem jelentenek kivételt. A gépi tanuláson alapuló eljárások jelentős segítséget nyújthatnak az egyre komplexebb feladatok megoldásában, illetve bizonyos funkciók automatizálásában, ezáltal hatékonyabbá téve a hálózatok tervezését, kialakítását, működtetését és felügyeletét. A cikkben röviden áttekintjük az MI-alapú eljárások alkalmazásának főbb lehetôségeit az infokommunikációs hálózatok menedzselése kapcsán, valamint bepillantást nyújtunk a hálózati anomáliadetekció terén elért saját kutatási eredményeinkbe.

Dévai Gegely, Recse Ákos
Szintetikus adatgenerálás – az adathozzáférés szent grálja? 
A mesterséges intelligenciát, gépi tanulást alkalmazó projektek számára szükséges tanítóadatok sokszor nem hozzáférhetôek az adattudósok számára. Különösen fontos probléma ez személyes vagy üzletileg érzékeny adatok esetén. Ilyen jellegû problémákra jelenthet megoldást a szintetikus adatgenerálás. Ez a technológia automatizált módon tanít generatív modelleket az eredeti adatokon, majd a modell segítségével az eredeti adatok statisztikai jellemzôit és egyéb mintázatait hordozó, szintetikus adathalmazt generál. Mindezt úgy, hogy az eredeti adat egyes rekordjairól a generált adat nem „szivárogtat ki” információt. Elemzésünkben áttekintjük a szintetikus adatgenerálás felhasználási területeit, valamint a módszer elméleti alapjait. Bemutatjuk négy kereskedelmi és hat szabad szoftvereszközzel kapcsolatos tapasztalatainkat és mérési eredményeinket. 

Solymos Gyula
Digital Trust Services adathitelesítő platform – blockchain alapú digitális ujjlenyomat tárolással 
Az adatalapú gazdaságnak hiteles adatra van szüksége, amelynek a forrása, változatlansága igazolt, hogy arra alapozva kialakulhassanak a széleskörû adatalapú együttmûködések, szak- és államigazgatás, valamint a másodlagos adatpiacok. Különös figyelmet kell fordítani az AI-megoldások betanító adatai hitelességének megvalósítására, mert csak így biztosítható ezen megoldások átlátható és biztonságos mûködése. A blockchain-technológiára épülô Digital Trust Services egy digitálisujjlenyomat-alapú adathitelesítési platform megoldás, amely segítségével a digitális adatok széles körének hitelesítése és hitelességének ellenőrzése – iparág- és vállalkozásmérettől függetlenül – mindenki számára elérhetővé válik. 

Máray Tamás, Szeberényi Imre
Neumann Jánostól a HPC-ig 
Az adatalapú gazdaságnak hiteles adatra van szüksége, amelynek a forrása, változatlansága igazolt, hogy arra alapozva kialakulhassanak a széleskörû adatalapú együttmûködések, szak- és államigazgatás, valamint a másodlagos adatpiacok. Különös figyelmet kell fordítani az AI-megoldások betanító adatai hitelességének megvalósítására, mert csak így biztosítható ezen megoldások átlátható és biztonságos mûködése. A blockchain-technológiára épülô Digital Trust Services egy digitálisujjlenyomat-alapú adathitelesítési platform megoldás, amely segítségével a digitális adatok széles körének hitelesítése és hitelességének ellenőrzése – iparág- és vállalkozásmérettől függetlenül – mindenki számára elérhetővé válik. 

Almanach 2022
A HTE Diplomaterv és Szakdolgozat Pályázat pályaművei és díjazottjai