Magyar Híradástechnika
2023. Infokom 2022 különszám
LXXVIII. évfolyam Infokom 2022 különszám
TELJES SZÁM 
(14,2 MB)
|
Szabó Csaba Attila |  |
Jursonovics Tamás
Médiaszolgáltatás és CDN egy távközlési szolgáltató szemszögéből 
Az over-the-top streaming platformok terjedése új technológiai lehetôségeket teremt az internetszolgáltatók számára TV-rendszereik újragondolásához. A multicast MPEG-TS-alapú mûsorszórás lassan háttérbe szorul az adaptív streaming egyre jelentôsebb elônyei, az egységes kliensfejlesztés, a célzott reklámok, a WLAN-támogatás mellett, ami azonban határozott kihívást támaszt a felhasználószámmal arányosan növekvő sávszélességigény által. A Telekom által épített CDN bemutatása ezen kihívásokra kínál egy hatékony megoldást nyílt forráskódú szoftverek, konténertechnológia és teljes automatizáció formájában, mely egy extrém skálázható, hibatűrő, költséghatékony és flexibilis CDN-rendszert eredményez.
Ulelay Emília
6 GHz: Wi-Fi vagy MFCN? Szabályozói elképzelések a 6 GHz-es frekvenciasáv felsô részének hasznosítására
A 6 GHz-es frekvenciasáv használatának lehetôségéért verseny indult, több rádiószolgálat, technológia is számít, pályázik rá. Különösen a felső sávrész (6425–7125 MHz) jövője kérdéses. A frekvenciasáv alsó felében (5945–6425 MHz) vezeték nélküli hozzáférési rendszerek – többek között rádiós helyi hálózatok (WAS/RLAN-ok) – megvalósítására nyílt lehetôség a közelmúltban, de a felsô sávrész sorsa bizonytalan. Egyben talán biztosak lehetünk; a jövő mobilkészüléke, melyet pár év múlva kezünkbe vehetünk, a 6 GHz-es frekvenciasávot is elérhetôvé teszi így vagy úgy
Kollár Péter
Mikor válhat idôszerûvé a 2G-mobilszolgáltatás kivezetése Magyarországon?
A mobiltechnológiák természetes evolúciója, hogy a nagyobb sávszélességet és funkcionalitást kínáló újabb generációk elôbbutóbb kiszorítják a korábbiakat. Magyarországon 2022 végére egy szolgáltató már teljesen, kettô pedig részlegesen kivezette a 3G-szolgáltatást. Ebben nagy szerepet játszottak a 3G lekapcsolását támogató NetreFel program kommunikációs, koordinációs és támogatási eszközei. A program tapasztalatai a 2G-lekapcsolás koncepcionális elôkészítésében és a kivezetés gyorsításában egyaránt komoly segítséget jelenthetnek. A hazai adottságok és a nemzetközi tapasztalatok alapján az látszik, hogy a 2G kivezetésére Magyarországon 2025–2030 között kerülhet sor, ha a 2G M2M felhasználásának migrációját sikerül megoldani.
Földes Gábor
Az önálló, „igazi” 5G-mobilhálózatok pénzügyi mozgatórugói
Az 5G-hálózatok teljesítménye a 2019 óta jellemzôen 4G-hálózatokra épülô, nem önálló 5G-hálózatoknál elmaradt a várakozásoktól, amelyek nagy kapacitású, nagy megbízhatóságú, valamint kis késleltetésû és sok eszközt kiszolgáló hálózatokra vonatkoztak. 2022-re ugyanakkor megérett a keresleti és technológiai kínálati oldal is arra, hogy az önálló 5G-hálózatokra végre megtérülô üzleti tervek születhessenek. A kutatási kérdés arra irányul, hogy melyek a technológiai-gazdasági mozgatórugói az önálló 5G-hálózatok kiépülésének és milyen üzleti tervek mutathatnak pozitív megtérülést. A várt kutatási eredmények szerint elsôsorban az üzleti ügyfelek keresleti igénye specializálódik, amelyek a 4G-alapú, nem önálló 5G-hálózatok standard megoldásaival nem elégíthetôk ki. Az önálló 5G-hálózat a specializált teljesítményû hálózatszeletek kialakításával tudja biztosítani az üzleti ügyféligények kielégítését, majd ezen logika mentén lakossági igények kielégítése is megtörténhet. Az üzleti terv megtérülését az internetkapcsolat biztosítását meghaladó 5G-adatmonetizáció, az önálló 5G-hálózatokkal elérhetô hálózatszeletelésre épülô egyedi árazás, valamint a költséghatékonyság biztosíthatja.
Kocsis Imre
Digitális identitáskezelés átalakulóban: önrendelkezésű identitások
A folyamatosan növekvő összekötöttséggel és digitalizációval az online és digitális azonosítás klasszikus modelljei jó ideje egyre nehézkesebben alkalmazhatóak. A változást az önrendelkezésû identitások (Self-Sovereign Identity) jelenleg folyamatban lévô szabványosítása és bevezetése hozza el. A cikk áttekinti az SSI filozófiáját és legfôbb támogató W3C-szabványait az elosztott identitásokra és az ellenôrizhetô tanúsítványokra. A cikk fontos használati eseteken keresztül demonstrálja az SSI alapvető működési modelljét, és bemutatja a legfontosabb, már ma is mûködô támogatóhálózatokat, ezek között a European Blockchain Service Initiative-t is, továbbá a megjelenőben lévő ipari használati esetek is röviden áttekintésre kerülnek.
Farkas Károly
Mesterséges intelligencián alapuló eljárások alkalmazása infokommunikációs hálózatokban
A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése szinte minden területre hatást gyakorol, így ez alól az infokommunikációs hálózatok sem jelentenek kivételt. A gépi tanuláson alapuló eljárások jelentős segítséget nyújthatnak az egyre komplexebb feladatok megoldásában, illetve bizonyos funkciók automatizálásában, ezáltal hatékonyabbá téve a hálózatok tervezését, kialakítását, működtetését és felügyeletét. A cikkben röviden áttekintjük az MI-alapú eljárások alkalmazásának főbb lehetôségeit az infokommunikációs hálózatok menedzselése kapcsán, valamint bepillantást nyújtunk a hálózati anomáliadetekció terén elért saját kutatási eredményeinkbe.
Dévai Gegely, Recse Ákos
Szintetikus adatgenerálás – az adathozzáférés szent grálja?
A mesterséges intelligenciát, gépi tanulást alkalmazó projektek számára szükséges tanítóadatok sokszor nem hozzáférhetôek az adattudósok számára. Különösen fontos probléma ez személyes vagy üzletileg érzékeny adatok esetén. Ilyen jellegû problémákra jelenthet megoldást a szintetikus adatgenerálás. Ez a technológia automatizált módon tanít generatív modelleket az eredeti adatokon, majd a modell segítségével az eredeti adatok statisztikai jellemzôit és egyéb mintázatait hordozó, szintetikus adathalmazt generál. Mindezt úgy, hogy az eredeti adat egyes rekordjairól a generált adat nem „szivárogtat ki” információt. Elemzésünkben áttekintjük a szintetikus adatgenerálás felhasználási területeit, valamint a módszer elméleti alapjait. Bemutatjuk négy kereskedelmi és hat szabad szoftvereszközzel kapcsolatos tapasztalatainkat és mérési eredményeinket.
Solymos Gyula
Digital Trust Services adathitelesítő platform – blockchain alapú digitális ujjlenyomat tárolással
Az adatalapú gazdaságnak hiteles adatra van szüksége, amelynek a forrása, változatlansága igazolt, hogy arra alapozva kialakulhassanak a széleskörû adatalapú együttmûködések, szak- és államigazgatás, valamint a másodlagos adatpiacok. Különös figyelmet kell fordítani az AI-megoldások betanító adatai hitelességének megvalósítására, mert csak így biztosítható ezen megoldások átlátható és biztonságos mûködése. A blockchain-technológiára épülô Digital Trust Services egy digitálisujjlenyomat-alapú adathitelesítési platform megoldás, amely segítségével a digitális adatok széles körének hitelesítése és hitelességének ellenőrzése – iparág- és vállalkozásmérettől függetlenül – mindenki számára elérhetővé válik.
Máray Tamás, Szeberényi Imre
Neumann Jánostól a HPC-ig
Az adatalapú gazdaságnak hiteles adatra van szüksége, amelynek a forrása, változatlansága igazolt, hogy arra alapozva kialakulhassanak a széleskörû adatalapú együttmûködések, szak- és államigazgatás, valamint a másodlagos adatpiacok. Különös figyelmet kell fordítani az AI-megoldások betanító adatai hitelességének megvalósítására, mert csak így biztosítható ezen megoldások átlátható és biztonságos mûködése. A blockchain-technológiára épülô Digital Trust Services egy digitálisujjlenyomat-alapú adathitelesítési platform megoldás, amely segítségével a digitális adatok széles körének hitelesítése és hitelességének ellenőrzése – iparág- és vállalkozásmérettől függetlenül – mindenki számára elérhetővé válik.
Almanach 2022
A HTE Diplomaterv és Szakdolgozat Pályázat pályaművei és díjazottjai